Még mindig a nyár a kedvenc évszakom, de egyre inkább kezdi belopni magát a szívembe az ősz is. Egy csendesebb, fákkal övezett városrészen különösen. Ma nyirkos, hűvös, napsütésben szegény napra ébredtünk, a természet mégis megmutatta szerethető oldalát. Imádtam, ahogy a termések a földre hullottak, melyhez egy jellegzetes, koppanó hang társult; szerettem, hogy a fűben sétálva a cipőm átnedvesedett, és hogy az őszi időt kedvelő növények megmutatták arcukat.
